"Kovászna a Kárpátok alatt oly hosszan nyulik el, hogy hosszusági kiterjedése fél mfdet teszen. Lakóinak száma meghaladja a 4000-et. Mint Orbai széknek főhelysége, postaállomás és nagyon látogatott heti és országos vásárokkal.

Kovásznának négy sokadalma va. Ezeknek hármát (Eufrosina, M. Magdolna és sz. Márton napit) 1840-ben Deák Tamás ügyvéd közbenjárására nyeri, s ekkor engedélyeztetik szombatnapi hetivására is, melyek igen látogatottak szoktak lenni. Van ezeken kivül egy negyedik sokadalma is, a Fülöp-napi ugynevezett „kendermagvásár” (mivel egyéb czikkek mellett igen sok kendermag árultatik ekkor). Ennek jövedelme a kovásznai református egyházközséget illeti. Ez legrégibb sokadalma Kovásznának, mely megvolt több századdal az ujabban nyertek előtt; hogy mikor engedélyeztetett, arra semmi okmányi felvilágositást nem kaphattam, ugy látszik, a református ecclesiának ahhoz való jogát százados használat szentesité. Kovászna az 1567. évi regestrumban mint igen tekintélyes helység 61 kapuval van bejegyezve.

A kovásznai ref. egyházközség birtokában van egy igen szép fedeles kehely, melynek oldalán minuskel betükkel ez van irva: „Hoc est corpus meum VI. XIII.” A betűk idoma mutatja, hogy az a XV. században készült.) is bir, s mint ilyen arra van hivatva, hogy e fiuszék városává fejlődék ki, mely hivatása felé gyors léptekkel siet. emelkedésére az itt mind nagyobb mérvet öltő kereskedés mellett igen nagy befolyással vannak fürdői is, mert ezek teszik főleg nevezetessé Kovásznát."

Orbán Balázs: A Székelyföld leírása