"Belterén most semmi fennálló fal nem mutatkozik, de az ott nagy mennyiségben heverő szép lapos kövek arra engednek következtetni, hogy ott is tekintélyes épületek voltak, vagy valószinüleg az ily fellegváraknál szokásos zömtorony állott. Belterének keleti részén egy a sziklába vésett kerek üreg van, melyek Kővékának neveznek. Feltehetőleg vizgyüjtő cisterna lehetett, de a melyről a mesést kereső néphit azt tartja, hogy titkos bejárata azon pinczének, hol az e várat lakott Tündér Ilonának van elrejtve roppant kincse. A bejáratot bűvös és mindig éber kakas őrzi, mely csak 7 évben egyszer alszik el; ekkor megnyilnak a pincze kapui, s a ki eltalálja az időt, hozhat ki gyémántos virágokat, minőkkel a pincze falai felékitve vannak. E rege alapján kincskeresők sokatis áskálják a vár belterét. Ily ásások alkalmával gyakran merülnek fel becses régiségek, melyek, fájdalom! mind eldividálódnak. ilyen volt egy szép müvű ezüst gyűrü, oly nagy, hogy mostani embernek két ujja is bele fért*), ilyen volt számtalan fegyverdarab és hüvelyk vastagságu cserép edények*).
A rege, mely Tündér Ilona emlékét csatolja e várhoz, tovább füződik. Tündér Ilona elhagyván az emberek országát, a vár is romladozni kezdett; de hét testvér vevén birtokába, ujból felépité és megnagyitá azt. Ezen együtt élő testvérek közül hat folytonosan hadakozott, a legfiatalabb hetedik pedig a vár oltalmára hátramaradt, s egyszersmind földet is művelt, hogy a télre megtérő hat nagyobb testvérnek és harczosaiknak legyen mit enni adjon. És e regének némi okadatolásáttalálhatjuk a csíki krónikában, hol az mondatik, hogy Uopulet Sándor hadba indult Ika elle, s azzal megütközvén, legyőzte; Ika az Ügy vizén túl fekvő tartományba huzódott, s ott épitett házat magának, hol meg is halt. A ház pedig ezen harczias időben csak vár lehetett, s mivel Kovászna az Ügyen (Feketeügyen) túl van, igen valószinünek tetszik, hogy e várat a Csernáton feletti ősvárából elüzött Ika épitette. Sőt tovább kutatva, a rege hét testvérét is feltaláljuk Ikának hét harczos fiában, kik a csíi krónika szeirnt ezek volak: Ika, Dombou, Bordon, Jatt*), Deme, Kálló és Gázon. A hagyomány még tovább füződik. A hét testvér után Kó nevü hős lakta e várat, iről Kó-vaczka, (Kó lakhelye, Kó zuga), mely első neve volt a Kó harczosai által alakitott Kovásznának. A vár közeli terét még ma is Kókorjának, vagy Kó-karjának nevezik, Kó vitéznek hatalmas, sok ellent lesujtott karjáról. Kó után Miske hős lakta e várt, kinek emlékét Miske pataka máig is fenntartja.
Ez a kovásznai várhoz kötött hagyományok és regék füzére és azok az elvadultan tenyésző gyümölcs és egres fák, azok a vad rozmarint cserjék ott a vár körül mutatják, hogy a harcznokok e zord védhelyén gyöngéd nők is laktak. A rege szerint Tündér Ilona virágos kertje volt ottan, s még most is lejárnak holdvilágos éjeken a tündérek virágot öntözni. mily szépek e regék, melyek az ismeretlen, a titokszerü rmokhoz a költészetnek bűbáját csatolják, melyek a mythosi titokszerüség varázsával övezik körül a multnak emléktöredékeit."
Orbán Balázs: A Székelyföld leírása
