"A kovásznai ref. egyházközség birtokában van egy igen szép fedeles kehely, melynek oldalán minuskel betükkel ez van irva: „Hoc est corpus meum VI. XIII.” A betűk idoma mutatja, hogy az a XV. században készült. is bir, s mint ilyen arra van hivatva, hogy e fiuszék városává fejlődék ki, mely hivatása felé gyors léptekkel siet. emelkedésére az itt mind nagyobb mérvet öltő kereskedés mellett igen nagy befolyással vannak fürdői is, mert ezek teszik főleg nevezetessé Kovásznát. Számos ásványos forrásai között első helyen felemlitem piacza közepén felszökkenő azon csudás forrását, melyet Pokolsárnak neveznek.

E forrásnak jellegzőbb elnevezést alig kaphattak volna, mert az egy tombolva felfakadó vulcanicus forrás, mely helyét változtatva gyakran az egész falut elboritással fenyegtő kitolulással hánykódik, oly erővel, miszerint mederürét annyira kimélyiti, hogy minden évben több száz szekér kővel tömik meg; a mely tölteléket, mint valami sziklafaló szörnyeteg elnyeli vészesen tomboló sötét torkába. Néha oly bőségben rohan fel, hogy az egész piaczot elboritja, ilyenkor gőzoszlopok emelkednek ki s mázsás köveket lök magasra, s végre, midőn háborgó hullámazta lecsillapult, akkor oly tátongó töltsér marad ott, melyet alig tudnak betölteni. Egy áborgó vulcánnak töltsére az, de azért ez ijedelmes forrás mégis jótékony hatásu, elannyira, hogy a betegek messzi vidékekről ide sereglenek egészséget keresve az Acheron e félelmes öblében."

Orbán Balázs: A Székelyföld leírása