"A hagyomány azt tartja, hogy azt Maka, a székely rabonbánok egyike épitette és lakta. Később a várőrség átköltözvén a Küküllőn, ottan Makkfalvát alapitotta, az elhagyott vár pedig szép aranyhaju tündéreknek maradott, ezeknek éjjelenkint még most is lezeng énekök, midőn szép zeneszó mellett körültánczolják a vár falait. Én ugyan a rege tündéreiből egyet sem láttam, de tündérien szép a kilátás, mi a vár hegyeséről feltárul, mert látszik innen a Kis-Küküllő kies völgye Szováthától le egész Sz.-Györgyig, hol azok a magas pléhvel fedett tornyok mint megannyi tündöklő diszgúlák és azok a sok regényesen fekvő faluk mint megannyi oázok tünnek fel, az a kanyarogva ragyogó Küküllő pedig gyémánt lánczkint fut végig a barátságos völgyön, míg fenn a kéklő szép havasok, a büszke Mezőhavasés czifrán kifodrozott Cserepeskő büszkélkednek, aljukon a szováthai és ilyésmezei völgyek nyilataival, melyeket egyik felől az emlékdús Bekecs, másik felől a siklódi Nagykő határól és ott lenn a zöldelő mezőkön, a fehérlő országúton szorgalmas hangyaként nyüzsög a munkás, a lelkes székely nép; megélénkitve, megelevenitve a tájak ezen legszebbikét."

Orbán Balázs: A Székelyföld leírása