"A Sólyomkő tetőcsúcsához egy északkeletre lejtősülő fennlap van csatolva. Ezen volt elhelyezve Sólyomkő vára. A fennlap nyugati élén egy a mélység felé kihajló sziklagerincz vonul fel a tetőcsúcshoz. E gerinczre volt elhelyezve a tetőn feküdt toronyerőddel látszólagos összefüggésben állott várfal nyugati oldala, melynek alsó része még most is 7–8 láb magasságban áll fenn. A válogatott lapos kövekből forró mészszel épült fal öl széles és oly szilárd, hogy annyi századok viharcsapkodásai után is bonthatlanul daczol. Ezt azonban csak alsó részéről mondhatjuk, mert felsőbb része már összeomolva lezuhant a mélységbe, csakis sziklával összenőttnek tetsző alapja van meg az emlitém sziklagerinczen. Ez mutatja annak irányát, s meg engedi méretni ezen oldalfal eredeti hosszuságát, mi 125 lépés. Az ezzel egyenes szögletbe összeütköző északi várfal 38 lépés hosszu, s a fennlap meredek oldalán leereszkedve, ismét egyenes szögbe ütközik össze a szintén meredek hegygerinczre fektetett keletoldali fallal, mely párhuzamosan fut a jóval fennebb levő nyugatoldali fallal, és egészen a tetőcsúcs falmeredek oldaláig nyulik, mely a déli oldalfalat teljesen feleslegessé tette. E fal most egészen elporlott annyira, hogy csak itt-ott látszik alapja."

Orbán Balázs: A Székelyföld leírása