"Erősd igénytelen kis falucska, mely semmi érdekest felmutatni nem tud; de már itt léve, nem tehetők, hogy el ne ránduljunk a csak innen megközelithető Veczerre. A Veczer délkeleti előfokát képezi azon széles hegylánczolatnak, mely a Mitácsból lenyulva, Miklósvár-szék és Sepsi-szék között lenyomul és az Oltttól körülzajlongva, a Barczaság északi hegysorát alkotja. Benkő szerint*) a Veczer ugyanazonos azon Veczullal, mely Béla királynak 1250-ben kiadott azon adománylevelében, melyben Zék földjét Akadás fia Vincze grófnak adja, mint határhegy emlitve van.

E magas hegycsúcsot közvetlenül körülfolyja az Olt, mely itt eddigi déli irányát változtatva, nyugatra tér; oldalában csodás alaku mészkő-sziklák, mint kövült óriások tornyosodnak fel. De mi tetejére siettünk, mert a Veczer név még mindenütt (Hunyad megyében Baróthon) régi várhelyet feltételez s ilyet reméltünk itten is találni; de figyelmes kutatásunk más eredményt nem tud felmutatni, mint a Veczertetőn lévő látszólag emberkéz emelte kerék kupidomu dombot, melybe sok gödör mélyül be. Ily kerek dombok az északra nyuló hegyek más magasabb csúcsain, mint az Esztenabércz,Strázatető és Barabástetőn is vannak, feltehetőleg azok római vigiliák, vagy pogány sirok lehettek. E mellett, hogy itt régen hadtani munkálatok is voltak, mutatja az, hogy mikor a Veczertető lapályát felszántották, sok sarkantyut, láncsavasat, téglát és cserepet találtak. Alkalmas is volt e hely arra, hogy oda valami őrerőd épüljön, mert innen feltünik egész Háromszék a Nemere csúcsig, és a Barczaság le Szunyogszegig, ezen roppant térség, hol 100 falunak tornyát számitók meg, melyet nagyszerü havasok csodás szeszélyes csoportjai keretelnek körül. E térség egymással összefoly, szeretettel ölelkezik, csak az emberek különitik azt el; a kanyargó Olt és a beléje siető sok más folyam és patak ragyogó ezüsthálózattal vonja be e terjedelmes tért, a reggeli párázatok hosszu kék lepelként nyulnak el a tér felett, elfedik, hogy a széllebbenésre felmutathassák, minő szép tájt fednek; itt-ott füstgomoly mint gyárak vagy rohanó vasutfüst-sörénye nyulik el. Csalódás! Nincs itten gyár, nincs vasut; tégla-kemenczék kicsinyes füstje az. A Veczerrel szemben a Lempesch, idább a két ökörfark nevü önálló csúcsocska*), maradványai azon hegylánczolatnak, mely egykor a Veczerből kiindulva, az egész Barczát átfolyá, de a melyet az utját változtató Olt négyszer szelt át és mosott el; túl ezeken a tömösi szoros torkolatja, hátterében a roppant Bucsecscsel, tovább Brassó fellegvárán alól a törcsvári tér, a hó erezte Királykővel, mely előtt szerényen törpül el a feketehalmi Kotla, s vele a többi havasok is; versenyre szállni csak a Bodza vidékét uralgó Csukás mer, ha nem is magasság, legalább alakszépségre megállhatván mellette; de száz szónak is egy a vége, t. i. az, hogy a Veczerről feltáruló kilátás nagyszerü és páratlan a maga nemében. A Veczeren félszázaddal ezelőtt félelmes tolvajbanda tanyázott, mely itt három törvényhatóság (Szászföld, Háromszék, F.-Fehérmegye) határán sokáig hatalmaskodott, mig végre az erdők kipusztultával ők is elvonultak; a nép azonban a Veczeren elrejtett kincsüket most is keresi."

Orbán Balázs: A Székelyföld leírása