"Toplicza gyönyörüen fekszik a Toplicza folyónak Marossal való egyesülésénél; északra a Bánffi szőlője nevü sziklacsúcs tornyosul fel, alább az Ilván átpillantó Kelemenhavas és égre meredő csúcsai, keletre a Toplicza völgye és Székpatak melletti havasok. Szemben (nyugatra) a Fancsal, Bunyasza lánczolata és a kúpalaku Magura büszkélkedik.

Toplicza fő kikötőhelye a Marosnak, központja a tutajkereskedésnek, minek feltudandó, hogy a kezdetben jelentéktelen kis falu ma 5000 lakost számlál*, több bolttal, csinos magán- és álladalmi házakkal körülvett piacza egészen városias szinezetü. Azonban mielőtt leirásomban tovább haladnék, fel kell emlitenem azt, hogy Toplicza törvényhatóságilag jelenleg nem Gyergyóhoz, hanem Torda vármegyéhez tartozik, ezen az egész országot átkaroló vármegyének keleti végpontját képezvén. Azonban ily oktalan beosztást csak később nyert, mert hogy az régen Gyergyóhoz tartozott, azt földrajzi fekvése mellett „Gyergyó” előneve is bizonyitja, mert az ujabb időben használni kezdett „Oláh-Toplicza” elnevezés teljesen ujabb találmány, régibb térképek és okmányokban mindenütt „Gyergyó-Toplicza” néven találjuk fel. Azonban Gyergyótól való elszakadásának időszakára vonatkozó biztos adataink nincsenek, ugy látszik, hogy azt a bebiró földesurak hatalmaskodása szakitá el a Székelyföldtől, a mint alább felfejtendem."

Orbán Balázs: A Székelyföld leírása