"Vagy 1000 lépéssel alább van a Likaskő, egy a tér közepéből ölnyire kiemelkedő kúp alaku kőképződés, tetején földdel tölt üreg volt. Ez üreget B. Rauber Nándor és Dr. Simonffi 1860-ban kiásatták s ott a szikla keblében egy ásványos forrásra akadtak, mely sok keserü sót tartalmazván, hatásra az előpatakival versenyez. Ezen gyógyforrás több századig rejtőzött a föld keblében; lerakodása képezte a réteges sziklacsucsot, mely oly féltékenyen fedé e forrást, s mely geologiai tekintetben igen nevezetes képződést mutat. Hogy e forrás régen használatban volt, kitetszik onnan, hogy felásatásakor abban hüvelyk vastag (talán római korból való) cserépdarabokat, alaktalan rézlemezeket, s nagy mennyiségü kövesült fenyőfacsapokat találtak. Felfedezői e forrásra akarják azon dicsőséget ruházni, hogy nagy fejedelmünk Bethlen Gábor itt fürdött volna, s azért azt Bethlen-forrás-nak keresztelték. A néprege e kőről azt tartja, hogy azon sziklavéső, vagy malomkő lenne, melylyel a 32 büvös kakas a Rikán átvonuló Kakas-barázdát árkolta; de munkájukban a hajnal által meglepetve itt átrepültökkor műszerül használt kővésőjöket leejtették."

Orbán Balázs: A Székelyföld leírása