A termék kosárba került !
Darabszám módosítása sikerült !
Törlés sikerült!
Kosár kiüritve
Biztos, hogy a kosara teljes tartalmát törölni szeretné?
Valuta módosítva

Jézus lába nyoma

g 15

"A köd azon tervünket is megsemmisité, hogy visszautunkat a szomszéd Délhegy felé vegyük, mely hegyről nem csak Gyergyóra, hanem az onnan feltáruló Csíkra is egy bucsupillantást vethettünk volna. Visszaindultunk tehát a jött uton, s az erdő aljában éji tanyát ütvén, másnap tértünk meg Csomafalvára.

Még két faluja van Gyergyónak, melyekben nem jártunk, ez a Visszafolyó patak* Marosba szakadásánál fekvő Ujfalu, mely községet az 1567-ik évi regestrumban mostani nevén 32 kapuval találjuk miből a tünik ki, hogy már azon korban tekintélyes helység volt. Ujfalu a tutajozásnak felső véghatárán fekszik; mert az innen alig egy órára eredő Maros már itt el birja a negyed tutajt, de Ujfalunak már nincsen tutajfát szolgáltató erdeje, hanem azt Zetelakától veszi haszonbérbe, honnan csak télben, roppant fáradsággal és bajjal hordja tutaj fáját. Ujfalu csaknem egészen az Elekes és Sólyom* családból áll. Ezek régen tekintélyes primor családok voltak, mindkettő Gyergyónak sok királybirót adott. Akton beütésekor is Elekes András az egyik királybiró, Sólyom Tamás főjegyző. Az utolsó insurrectiokor pedig e két család még 26 harczost állitott ki. Forradalom előtt 100 szavazattal folyt be a közügyekbe s választások alkalmával Ujfalu szavazata döntő volt, ma még inkább elszaporodtak, s egykor tekintélyes birtokuk szét oszolvan, elszegényedtek.

Ujfalu határán Katorzsa nevü helyen, mondják, ily nevü falucska állott, melyet a tatárok dultak fel akkor, midőn a Délhegy alján Város nevü helyen török város feküdt. Az állitólagos város egy szép hegy lonka* Ujfalutól egy órányira; de ott régi épületeknek semmi nyoma. Feltehetőleg e szép magaslaton, honnan egész Gyergyó tere feltünik, a törökök valamely beütésük alkalmával táborhelyet ütöttek, de mivel ily alkalmakkal ők sátrak alatt tanyáztak, a vászonházak nem is hagyhattak állandó nyomot magok után."

Orbán Balázs: A Székelyföld leírása