A termék kosárba került !
Darabszám módosítása sikerült !
Törlés sikerült!
Kosár kiüritve
Biztos, hogy a kosara teljes tartalmát törölni szeretné?
Valuta módosítva

A Rétyi Nyír mondája

s 16

"A már itten tekintélyes folyóvá nőtt Feketeügy partvidéke igen szép, festői berkek árnyában a legviritóbb gyepszőnyeg közt kéjeleg a folyam, mintha szép partvirányaival óvást akarna tenni a tovább elterülő sivár pusztaság ellen. Igen, puszta ellen, mert a Feketeügyön túl (balpartján) kezdődik Háromszéknek Saharája, a rétyi nyir.

A Feketeügy balpartján Egerpatak, Szacsva és Magyarósig nyuló, közel egy négyszögmérföld kiterjedésü homok-sivatag terül el, hol a humust nélkülöző földben csak beteges nyirfák tenyésznek sivár homok-buczkák közt, melyeket a Nemere vihara ide s tova hord, minden évben alakit, változtat, s fel-felkapva gyakran utazókat, legelő nyájakat temet oda kietlen sötét ölében. A hullámzatos mozgó talajban mély üregeket vésett a zúgó fergeteg, s ott az egybegyült s lefolyással nem biró víz büzhödt tavakat alkot, melyekből békák – e kietlen táj egyetlen állandó lakói – baljóslatu lihegése és vákogása hallszik ki. Az átvonuló utat nem lehet állandósitani, a lerakott kövek besülyednek a homokba, a kerék messze bevág, ugy, hogy néha a terhelt szekereket alig lehet átvontatni. Azért az utasok gyakran nagy kerülést téve a túloldali főutra, mellőzik e baljóslatu helyet.

Már most az a kérdés, hogy Háromszék közepére, ezen áldásdús Kanaán szivébe, miként fészkelhette be magát ezen kietlenség? Én annak megfejtését a geognostákra bizom, s mint olyan kontár nem merek véleményt koczkáztatni. – A nép azt mondja, hogy az a hortobágyi pusztával van földalatti összeköttetésben, s e tenger homok onnan jött és jön ide. Annyi bizonyos, hogy e homok egészen eltérő s más idomu a minálunk előjövő homoknál; ez sötét-sárga, csaknem verhenyeges szinü és a puszták homokjának finomságával bir. E mellett nincsenek is itt közelben oly homokkő alkatu hegyek, melyekből az özönkori rakonczátlan vizelem ily nagy mennyiségben felolvaszthatott és lerakhatott volna. Mindenesetre a rétyi nyír oly természeti jelenség, melynek figyelmes észlelése ohajtandó lenne. A rétyi nyirben minden kopársága mellett mégis vannak életszerves lények, melyek e kietlen, emberkerülte vidéket kedvelik, s azok a szalonkák, melyek átvonultokkor évenkint kétszer meglátogatják a rétyi nyirt. Ilyenkor ezrenkint csapnak oda le, s ekkor megélénkül a máskor elhagyott hely, a vadászok mindenfelől, még távol vidékekről is, összesereglenek, van puskaropogás, ujjongatás és pezsgő élet e halálszinü homoktenger felületén, s egész irtóharcz az ügyetlen, élhetetlen szalonkák ellen, melyek mindennek daczára nem hagyják el e kedvencz tanyájokat."

Orbán Balázs: A Székelyföld leírása